2024., január 21.
2024. május 17…24. küzütti Pünkösdi hétvégét itt tervezzük tölteni.
https://www.horvatorszaginfo.hu/helyek/cres-sziget
I.e. IV. századig nyúlik vissza Cres írásos történelme, amikor illír törzsek érkeztek Cres partjaira és erődöket kezdtek el építeni szerte a sziget dombtetőire. I.e II. században rómaiak érkeznek Cresre. Tőlük származik a sziget mostani neve, ugyanis Res Publica Crepsa-nak nevezték el a szigetet. A 476-os Római Birodalom bukása után több száz éves bizánci uralom következett.
A VII. században a horvát királyok kivetik a hálójukat Cresre, nagy mezőgazdasági megművelhető földeket hoznak létre a falvak határában. A X.-XI. században folyamatosan körbejárt Cres a magyarok, velenceiek és a bizánciak között, végül 1409-ben közel négyszáz évre a Velencei Köztársaság része lett. A velencei uralom 1797-ben a Köztársaság bukásával végett ért. A velencei uralom után Napóleon foglalta el Crest, majd az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. Ebben az időben indult virágzásnak Cres. Olajfákat, zsályát és egyéb fűszernövényeket ültettek, ami beindította a sziget gazdaságát.
A jól ismert horvát történelem Crest sem kerülte el. Az 1. világháború után olasz, majd a 2. világháború során német kézre került. A 2. világháború végén Jugoszláviához csatolták, majd 1991-ben lett az új Horvátország része.
Cres nagy visszaesésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A szigetről elköltöztek a fiatalok a szárazföldre, illetve teljesen elhagyták az országot. Ennek köszönhetően a mezőgazdaság is visszaesett. Sok helyen cserjés van az egykori szántóföldeken. Idős korukra néhány őslakos visszaköltözött és a turizmussal kezdett el foglalkozni. Cres sziget teljes lakossága 3000 főre esett vissza. A lakosok megélhetési forrása a turizmus, mezőgazdaság, halászat, olívatermelés és a méhészet. Világhírű zsályamézt termesztenek Cresen.
Cres város naplementében Csendes mediterrán naplemente Cres városában A nagy kiterjedésű, hegyvidéki sziget és a gyér lakosság megkímélte a sziget állat- és növényvilágát. Nagyon szép dús erdőket találunk Cres északi felén. Pontosan a sziget közepén található Európa egyik legtisztább és legmélyebb tava a Vrana tó (76 méter mély). Ez a tó szolgál ivóvízül a Cres- a Losinj- és a környező harminc miniszigeten. A Vrana tó szigorúan védett, kerítéssel körbe van véve.
Terv v1.0
május | leírás |
---|---|
17. | odaút |
18. | Beli Cres látnivalói közül Beli számunkra a legérdekesebb. Beli a Cres sziget északkeleti partján fekszik. A krk szigeti Vrbnikhez hasonlóan, Beli nem a tengerparton hanem egy kis dombtetőn fekszik. Egy toszkán falucskára hasonlít igazából. Beli közel 4000 éve lakott. Ma alig 50 állandó lakosa van. Ahogy megérkezünk Belire, a falu előtt van egy parkoló. Innen gyalog menjünk tovább. Belire egy középkori kőút vezet be. Ezen az úton haladjunk egyenesen. A kis sikátor végigkacskaringózik az óvároson, majd a főtérre vezet ki. A főtérre a Mária mennybemenetele templom bejáratánál érkezünk meg. Egyenesen haladjunk tovább a velünk szemben levő sikátorban, és a boltív előtt található IV. Béla arcképe. Mindenkinek nagyon javaslom ezt a kirándulást, egyrészt mert nagyon izgalmas az ide vezető út, másrészt Beli egy nagyon aranyos, igazi középkori falucska. Visszafele a másik sikátoron érdemes visszajönni. Itt a lakóházaknál mézet, olíva olajat és horvát pálinkát tudunk vásárolni. Tudom nem olcsó, viszont igazi horvát, kézműves terméket vásárolhatunk. |
19. | Lubenice Egy másik érdekesség a Cres szigeten a sziget kellős közepén, egy dombtetőn elhelyezkedő Lubenice. Lubenice – ami magyarul egyébként dinnyét jelent – a sziget egyik legrégebbi települése. A hely különlegessége, hogy a középkorban egy malária járvány tombolt a szigeten, s a lakosság gyakorlatilag kipusztult. Ennek köszönhetően eredeti állapotban maradt meg a falu. Lubenice felfedezése minden Cres nyaralás kötelező programja. Lubenice nemcsak a városka miatt érdekes, itt található két nagyon szép strand is. A városka előtt található egy turista út. Ezen lehet lemászni a strandokhoz. Az útvonal lefele eleinte egy erdős szakaszon megy, majd ahogy leérünk a tengerhez, szinte teljesen eltűnik a növényzet, majd közvetlenül a tengerparton ismét hatalmas fák fogadnak. Ha bevállaljuk a Sveti Ivan, vagy a Plava Grotta strandok felfedezését, azzal számoljunk, hogy lefele nem süt annyira a nap, lefele haladunk és még nincs annyira meleg. Visszafele jön a neheze, amikor sokszor a tűző napon kell felfele mászni. Ha bevállaljuk ezt a túrát sapka sok-sok víz, energiaszelet, csoki és legalább sportcipő legyen nálunk. |
19. | Osor Osor a sziget egyik legrégebbi települése. Az elő lakói illír telepesek voltak. Az ókorban még egy sziget volt Cres és Losinj. Egy görög hős után Apszirtidesz-nek hívták az egykori giga-szigetet. Hogy könnyebb legyen a közlekedés a nyílt tenger és a Kvarner-öböl belső szigetvilága között, a Cres és Losinj szigetek közötti tengeri árkot kiásták. A város felvirágzása és aranykora egészen a XV. századig tartott. Addig Osor volt Cres sziget közigazgatási- egyházi központja és jelentős tengeri kikötőként is működött. A XV. században azonban egy maláriajárvány következtében szinte teljesen kihalt a város. Az életben maradtak Cresbe menekültek. Innentől kezdve Cres város lett a sziget központi települése. Osornak romantikus középkori óvárosa van, ha a Cres szigeten nyaralunk érdemes a sziget végéig elvezetni. |
20. | |
21. | |
22. | hazaút |
Komp:
Menetrend: https://www.horvatorszaginfo.hu/letoltheto-anyagok/valbiska-merag-kompjarat.pdf
Komp: | Valbiska (Krk-sziget) - Merag (Cres-sziget) |
---|---|
Felnőtt: | 3.45,- EUR |
Gyermek (3-12 éves korig): | 1.73,- EUR |
Autó: | 17.39,- EUR |
Kerékpár: | 3.45,- EUR |
Menetidő: | kb. 25 perc |